|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 133 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-133 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tõkés László 2011. április 9.Tõkés László: Dûlõre vinni a kommunizmus perét- Hogyan értékeli a konferenciát? Sikerült elérniük céljukat? - Mondanom sem kell, ez egy nagyon mérsékelt konferencia volt, a tankönyvírás címszó alatt közelítettük meg a kommunizmus kérdését, hogy olyanok is eljöjjenek, akik egyébként ezt nem tették volna meg. Felpuhítottuk, megszelídítettük a témát, hogy egyáltalán beszélhessünk róla, és ez nagyon elszomorító, hiszen hol állunk még az elítélésétõl, a tettesek felelõsségre vonásától, az áldozatok kártérítésétõl. Ez megalázó egyébként, hiszen tudjuk, hogy a nürnbergi per a második világháború másnapján beindult. Nincsenek másodrangú áldozatok - szokta mondani Tunne Kelam észtországi antikommunista képviselõ -, csak áldozatok vannak, Ábelek, akiknek a vére az égre kiált. - Van-e valamilyen eredménye a három évvel ezelõtt megkezdett küzdelemnek? - Folytatnunk kell a múlttal való szembenézést. Változás azért történt, hiszen a második világháború lezárásának 50. évfordulóján még nem tudták bevenni a szövegbe, hogy nemcsak fasizmus volt, de 2009 áprilisában nagyon hosszas lobbimunka, háttértárgyalások nyomán sikerült elítélni a XX. század mindkét európai diktatórikus rendszerét. Ezt nagy eredménynek kell tartanom, miként 1975-ben is nagy dolog volt, hogy a helsinki egyezménybe bekerült az emberi jogok kérdése. Ez mára a bibliai mustármaghoz foghatóan nagyra nõtt, és politikai tényezõvé vált. Lassú folyamatról van szó, csakhogy az erdélyi magyarságnak nincs ideje további évtizedeket várni, hiszen a román nacionalista politika idõre játszik. - Van gyakorlati hozadéka a mostani közmeghallgatásnak? - Tulajdonképpen ennek a konferenciának egy bújtatott célja is volt: hogy létrejöjjön, észrevétlenül, az úgynevezett antikommunista platform, kellõképpen szelíd legyen a kezdeményezés ahhoz, hogy az Európai Bizottság támogassa, anyagilag is. Ez megtörtént, és így intézményesíteni lehet ezt a fajta tevékenységet, ha nem is a Wiesenthal Intézet szintjén, de valamilyen formában. Sandra Kalniete képviselõ létrehozta a Történelmi Emlékezet Megbékéltetése nevû munkacsoportot, s bár nem könnyû, valahogy belopjuk az európai köztudatba ezeket a kérdéseket. A másik nagyon jó hozadéka: eldöntöttük, hogy egy öt-hét fõs csoport kihallgatást kér Bãsescu elnök úrnál, dûlõre szeretnénk vinni a kommunizmus perét, gondolom, az elnök fogékony lesz a megkeresésünkre, mert elfogadhatatlan állapot, hogy több mint ezer ember vére kiált az égre, és sehol nincs semmiféle szándék a büntetõjogi felelõsségre vonásra, vagy bár erkölcsi jóvátételre. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 9.Tõkés továbbra is tagadja, hogy 800 ezer eurót kapott pártalapításra MagyarországrólTõkés László közleményben fogalmazta meg azzal kapcsolatos elégedetlenségét, hogy az RMDSZ nem adott választ azokra a hét folyamán több ízben is feltett kérdéseire, amelyek az RMDSZ által kezelt, támogatásokra szánt közpénzek elköltésének módját firtatták. Az RMDSZ a hétvégére beindította a nehéztüzérséget, Borbély László és Takács Csaba versenyt harsogva alibiznek, hátha a kellõképpen erõs megfogalmazások elfedik azt, hogy a hét konkrét kérdésünkre egyetlenegy konkrét választ sem adtak - fogalmaz a közleményben az EMNT elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ a leginkább azzal tudná kifogni a szelet az elszámoltatás vitorlájából ha közzétennék az igényelt adatokat és elmondanák, hogy az elmúlt öt év alatt az RMDSZ, illetve a Communitas Alapítvány hány lejt kapott a lakosság adólejeibõl, ezeket az összegeket mire költötték el, illetve pályázatok révén mekkora összeget ítéltek meg az erdélyi magyar közösségnek, továbbá csatolják a közpénzeket kezelõ alapítványok kimutatásait is, annak bizonyítására, hogy nem szerepel politikus a kifizetések listáján. Ha minden olyannyira rendben van, ahogy azt egybehangzóan állítják, akkor nem értjük, hogy ez miért annyira nehéz számukra. Másfelõl Borbély László ismételten meglebegtet egy 800.000 eurónyi összeget, amit - állítása szerint - a még nem is létezõ Erdélyi Magyar Néppárt kapott Magyarországról. Nem tudjuk, hogy honnan vette ezt a summát, lehetséges, hogy ez éppen annyi, amennyit az RMDSZ - a korábbi évek gyakorlatával ellentétben - az új magyar kormánytól már nem kap meg alanyi jogon - így Tõkés. (hírszerk.) Transindex.ro 2011. április 11.Programsorozat a magyar kulturális egységért�?lõ Partium néven indul honismereti és kulturális-turisztikai programsorozat a régió jellegzetességeinek és népmûvészetének bemutatására; a felnõtt diákcsere-program egy összmagyar kulturális tér létrehozásával erõsítené a határok fölötti nemzetegyesítést - mondta el Tõkés László, az Európa Parlament alelnöke hétfõn Nagyváradon az MTI-nek. Elkötelezettek vagyunk azért, hogy a nemzetpolitikai rendszerváltozással egyetemben mûvelõdéspolitikai rendszerváltozás is végbemenjen - fogalmazott. Az �?lõ Partium turisztikai programjait a szervezõ Partiumi Magyar Mûvelõdési Céh kiterjesztené a Hajdúságra és a Nyírségre is, ebben pedig számítanak a helyi önkormányzatok és kulturális szervezetek mellett a magyar és román kultusztárca támogatására - tette hozzá. MTI Erdély.ma 2011. április 11.A hétvége híreiAdatokat követel Tõkés Beszéd helyett számokat és tényeket kért Tõkés László EP-képviselõ április 9-én, szombaton kiadott újabb közleményében. Megfogalmazása szerint az RMDSZ a hét végére beindította a nehéztüzérséget, Borbély László és Takács Csaba versenyt harsogva alibiznek, hátha a kellõképpen erõs megfogalmazások elfedik azt, hogy a hét konkrét kérdésünkre egyetlenegy konkrét választ sem adtak. Kifejti, leginkább azzal tudnák kifogni a szelet az elszámoltatás vitorlájából ha egészen egyszerûen közzétennék az igényelt adatokat. Nem érti azt sem, honnan vette Borbély László az ismételten meglebegtetett 800 000 eurónyi összeget, amelyet - állítása szerint - a még nem is létezõ Erdélyi Magyar Néppárt kapott Magyarországról. Lehetséges, hogy ez éppen annyi, amennyit az RMDSZ - a korábbi évek gyakorlatával ellentétben - az új magyar kormánytól már nem kap meg alanyi jogon - állítja Tõkés. Kiállt Cseke mellett Boc Az egészségügyi miniszter nem tökéletes, de vállalta az átszervezési folyamatot, annak ellenére, hogy tudta, milyen gyalázkodást vált majd ki. A rendszert tíz éve meg kellett volna reformálni, de ezt nem tették meg mindeddig a különbözõ érdekek miatt - nyilatkozta vasárnap Emil Boc miniszterelnök. A kórházi rendszer átszervezésének nem az az elsõdleges célja, hogy pénzt takarítsunk meg, hanem hogy növelje az orvosi ellátás minõségét. Nagyon sok olyan kórház van, amelyekben, sajnos, naponta halnak meg a betegek - mondotta Boc, aki egy nappal korábban Csíkszeredában is azt nyilatkozta: támogatja az egészségügyi minisztert, hogy megvalósítsa az egészségügyi reformot. Kifejtette, az elmúlt húsz évben mindenki csak leterhelte az egészségügy számláját, sok pénzt költöttek, de senki nem jött ésszerûsítõ javaslatokkal. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 11.Borbély László felhívása: Tõkés László foglalkozzék a magyar összefogással!Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felhívást intézett Tõkés László EP-képviselõhöz, hogy foglalkozzék a magyar összefogással, ha a magyar összefogás listáján nyert EP-képviselõi mandátumot mert a romániai magyar közösség nem akarja egy újabb párt létrehozását. Borbély pénteki sajtótájékoztatóján leszögezte: a romániai magyarok többsége nem akar újabb magyar pártot, utalva Tõkés Lászlónak az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását célzó kezdeményezésére. Egy februári felmérés szerint a magyarok 80 százaléka elutasítja egy új párt létrehozását, nem értenek egyet a magyar közösség megosztásával. �?s ez nagyon világos üzenet Tõkés László EP-képviselõ felé, aki az RMDSZ listavezetõje volt - hangsúlyozta Borbély, hozzáfûzve: Tõkésnek magyarázatot kellene adnia arra, hogy az õ felfogása szerint mit jelent a magyar összefogás. Mi egyetértünk azzal, és támogatjuk azt (az összefogást). De, ha õ minden tõle telhetõt megtesz egy új párt létrehozására, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az értesüléseink szerint a Magyar Köztársaság kormányától kapott pénzbõl létrehozza a Demokrácia Központokat, amelyek eszközök azok számára, akik aláírásokat gyûjtenek az új párt létrehozására, amikor Tõkés azzal foglalkozik, hogy feljelentsen minket a magyar kormánynál, és amikor azt kérdezik, hogy honnan származik a pénz, amelybõl a központokat létrehozták, akkor azt mondja, nem tartozik senkire, mert adományokból származik (.). Felhívást intézünk Tõkés Lászlóhoz, hogy foglalkozzék a magyar összefogással, ha a magyar összefogás listáin választották be az Európai Parlamentbe. Ha vannak kételyei, velünk tisztázhatja azokat, azzal a szervezettel, amelynek listáin megválasztották - fejtette ki Borbély. Hozzáfûzte: információi szerint a magyar kormány mintegy 800 000 eurót adott a Tõkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) a Demokrácia Központok létrehozására. Tõkés László EP-képviselõ azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy kisajátította a magyar és a román kormány által a magyar közösségnek szánt pénzeket, és arra kérte a Szövetséget, számoljon el a pénzek elköltésérõl. A magyar kormánytól azt kérte, hogy indítson vizsgálatot az ügyben, az egyházakat arra szólította fel, hogy ne hagyják magukat megvásárolni ezekkel az összegekkel. Az EMNT nemrég közölte, hogy országos szinten összegyûlt az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges 25 000 aláírás. (Mediafax) Nyugati Jelen (Arad) 2011. április 11.Tõkés-nyilatkozatBeszéd helyett számokat és tényeket! A Maros megyei RMDSZ pénteki sajtótájékoztatóján Borbély László által tett kijelentésekre reagált Tõkés László. Az RMDSZ a hétvégére beindította a nehéztüzérséget, Borbély László és Takács Csaba versenyt harsogva alibiznek, hátha a kellõképpen erõs megfogalmazások elfedik azt, hogy a hét konkrét kérdésünkre egyetlenegy konkrét választ sem adtak. Pedig a leginkább azzal tudnák kifogni a szelet az elszámoltatás vitorlájából, ha egészen egyszerûen közzétennék az igényelt adatokat: ennyit és ennyit kapott az elmúlt öt év alatt az RMDSZ, illetve a Communitas Alapítvány adólejeinkbõl, erre és erre költötték el, ennyi került visszaosztásra nyílt pályázat útján az erdélyi magyar közösségnek stb., és csatolják a közpénzek fölött diszponáló alapítványok kimutatásait is, bizonyítván, hogy nem szerepel politikus a kifizetések listáján. Ha minden olyannyira rendben van, ahogy azt egybehangzóan állítják, akkor nem értjük, hogy ez miért annyira nehéz számukra. Másfelõl Borbély László ismételten meglebegtet egy 800.000 eurónyi összeget, amit - állítása szerint - a még nem is létezõ Erdélyi Magyar Néppárt kapott Magyarországról. Nem tudjuk, hogy honnan vette ezt a summát, lehetséges, hogy ez éppen annyi, amennyit az RMDSZ - a korábbi évek gyakorlatával ellentétben - az új magyar kormánytól már nem kap meg alanyi jogon. Egy csõdbe vezetett ország 1996 óta felelõs kormánytisztviselõiként önigazoló dicshimnuszokat zengeni pedig egyenesen tragikomikus. Tõkés László EP-alelnök, az EMNT elnöke Nagyvárad, 2011 2011. április 11.Takács-replika TõkésnekEzek az olcsó támadások nemcsak a helyhatósági, de a parlamenti választásokon is ellehetetleníthetik az együttmûködést. Természetes, hogy a sajtó beszámoltasson bennünket azzal kapcsolatban, hogy a közpénzekbõl hogyan sáfárkodtunk. Ez magától értetõdõ téma kellene hogy legyen, nem lejáratási kampány része - nyilatkozta a Transindexnek Takács Csaba, a Communitas Alapítvány elnöke azokról a vádakról, amelyeket Tõkés László EMNT-elnök fogalmazott meg az RMDSZ pénzügyeivel kapcsolatban. Az RMDSZ volt ügyvezetõ elnöke szerint Tõkés és a most szervezõdõ Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) arra utazik, lerombolja az RMDSZ hitelét, protesztszavazatokat erõltessen ki. Hozzátette: ez veszélyes játék lehet, mert mi történik akkor, ha az RMDSZ nem kerül be a parlamentbe, mi lesz akkor, ha nem lesz, aki megvédje a történelmi magyar egyházakat, az iskolákat vagy a magyar embereket a bármikor felkorbácsolható nacionalizmustól. Takács szerint Tõkés budapesti megrendelésre konfrontálódik az RMDSZ-szel, ahogy tette korábban bukaresti megrendelésre. Hozzátette: az RMDSZ elszámolásai megtalálhatók a pénzügyõrség, számvevõszék, országos választási hivatal archívumaiban vagy a hivatalos közlönyben, akit érdekel, ott megtalálhatja. Volna-e lehetõség arra, hogy ugyanezt megtekintse a Tõkés László körüli alapítványok, intézmények esetében is? - tette fel a kérdést a Communitas Alapítvány elnöke. A hét végén Tõkés László ismételten elégedetlenségét fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy nem kapott választ a támogatások elköltését firtató kérdéseire. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. április 12.Kelemen: az EMNT elszámoltatási felszólítása pofoncsapás!Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az utóbbi öt évben elköltött közpénzek elszámolására szólította fel az RMDSZ-t. A Duna Televízió vasárnap esti Heti Hírmondó mûsorában Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélt az utóbbi idõszak magyar-magyar politikai fejleményeirõl. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy levelet írt Orbán Viktornak, amelyben egy találkozót kezdeményez a magyar miniszterelnökkel, a Kereszténydemokrata Néppárttal pedig még a tavasz folyamán sor kerül a kétoldalú találkozóra. Kelemen szerint igencsak sûrû programja miatt áprilisban már nem kerülhet sor az EMNT vezetõségével való megbeszélésre. A másik ok, amiért az elnök egyelõre nem óhajt találkozni Tõkés Lászlóval, az éppen az utóbbi idõben a részükrõl kapott pofonoknak tulajdonítható. Ilyen pofonként értékelte például az EMNT elszámoltatási igényét is. Azt mondta, az EMNT nincs azon a morális piedesztálon, hogy bárkit is elszámoltatásra szólíthatna fel. - Mi minden egyes alkalommal elszámoltunk, a Hivatalos Közlönyben minden egyes elszámolásunk megjelent. A nyilvánosságra szánt pénzeknek több mint 60 százalékát nyilvános pályázaton hirdetjük meg, osztjuk szét - válaszolta Száva Enikõ kérdésére az RMDSZ elnöke. Ezekhez az elszámolásokhoz bárki hozzáfér, tette hozzá Kelemen. Duna Tv, Heti Hírmondó Erdély.ma 2011. április 12.�?j tervek, új vezetõ a Partiumi Magyar Mûvelõdési CéhbenA magyar költészet napja volt az egyik témája annak a tegnapi sajtótájékoztatónak, amelyet Tõkés László, az EP alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tartott nagyváradi irodájában. Verses gondolatokkal indította a tájékoztatót, röviden beszélt József Attila költészetérõl, s rámutatott arra a sajnálatos jelenségre, amelyet mai napig éltetnek egyes magyarországi és romániai magyar szocialista és balliberális pártok vezéralakjai, amikor József Attilát proletár, baloldali költõnek állítják be. A magyar költészet napján fel kell hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy kulturális örökségünk kincseit senki ne sajátítsa ki, ne állítson ezekrõl valótlanságot. Az EP alelnöke elmondta, március végén Schmitt Pál magyar államelnökkel megállapodtak abban, hogy az UNESCO Világörökség, valamint az Európai Kulturális �?rökség mintájára kezdeményezik a aq Programjának beindítását, amely olyan kiemelt jelentõségû történelmi és kulturális helyszíneket foglalna magába, ahová minden magyar embernek illõ volna ellátogatni életében legalább egyszer. Tõkés közölte azt is, hogy március elsejétõl a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma új igazgatót nevezett ki az alapítvány által mûködtetett Partiumi Magyar Mûvelõdési Céh (PMMC) élére, Mostis Gergõt, a Partiumi Keresztény Egyetem volt hallgatóját és szóvivõjét, aki az elmúlt években tanúbizonyságot tett szervezõi rátermettségrõl. A PMMC volt igazgatójának, Barabás Zoltánnak megköszönték több esztendeig tartó munkáját, õ a következõkben új posztot fog betölteni. Az új igazgató is szót kapott, s röviden ismertette azokat a terveket, amelyeket a jövõben meg szeretne valósítani. Kiemelte azt, hogy meglátása szerint a váradi és talán egész erdélyi magyar kulturális életünk azért laposodott el az elmúlt két évtized alatt, mert sokan a kulturális rendezvényeket egyszerûen a politika eszközévé degradálták. Márpedig ezt nem szabad és nem is lehet megengedni egyetlen politikai vonulatnak sem, sommázott Mostis, hozzáfûzve, azon lesz, hogy a PMMC rendezvényein a kultúra kultúra maradjon, nem pedig a politikusok felvonulási terepe. Azt is megtudtuk, hogy a Partiumi Magyar Mûvelõdési Céh és a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Társaság közösen útjára indítja az �?lõ Partium elnevezésû honismereti és kulturális turisztikai programot. Ennek célja, hogy felelevenítsék és a köztudatba visszaemeljék a hosszú évtizedekig feledésre kárhoztatott Partiumot. A sajtótájékoztató után Tõkés László is részt vett azon a koszorúzáson, amire csak a sajtó volt hivatalos. A magyar költészet napja alkalmából József Attila szobránál tisztelgett több magyar szervezet képviselõje: János Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Csûry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Hermán M. János elõadó-tanácsos; Mostis Gergõ, a PMMC új igazgatója, illetve az EMNT bihari szervezete részérõl Török Sándor megyei elnök és Nagy József Barna ügyvezetõ elnök. Az Erdélyi Magyar Ifjak váradi szervezetét Csomortányi István elnökségi tag képviselte. Szõke Mária, Reggeli �?jság Erdély.ma 2011. április 12.Magyar Nemzeti �?rökség nevû intézmény létrehozását kezdeményezi Tõkés László és Schmitt PálTõkés László tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az UNESCO világörökség-programjának mintájára, illetve az Európai Kulturális �?rökség programhoz hasonlóan és ahhoz kapcsolódva jöhetne létre egy olyan intézmény, amely az egyetemes magyar kultúrát támogatná. Mint ismeretes, a magyar parlament már korábban megszavazott egy olyan kezdeményezést, amelynek alapján anyaországi diákok látogathatják meg az elszakított részeket. Ehhez hasonló programot szervez felnõttek számára a Partiumi Magyar Mûvelõdési Céh, amelynek áprilistól új igazgatója van Mostis Gergõ személyében. A számos kulturális rendezvénynek otthont adó Moszkva kávéház vezetõjeként ismert Mostis eddig a Partiumi Keresztény Egyetem közönségkapcsolati referensi tisztjét töltötte be, a PMMC igazgatói székében pedig Barabás Zoltánt váltja. Az �?lõ Partium elnevezésû honismereti és kulturális-turisztikai program lényege, hogy egyfajta felnõttdiák-csereprogram keretében alakítson ki minél jobb kapcsolatokat az anyaországi érdeklõdõkkel, akik aztán megismerhetik a partiumi régió jelentõs településeit, amelyek között zarándokhelyek is akadnak, mert a magyar kultúra fontos egyéniségeinek szülõhelyei. A partiumi térség regionális jellegzetességeinek és népmûvészetének még fellelhetõ tárgyi és szellemi örökségét kívánjuk felmutatni. Utazó irodalomórára és etno-, illetve gasztroturisztikai élményutazásra invitáljuk határon innen és túl élõ honfitársainkat. Utazásunk az érmindszenti Ady-szülõháztól a Hegyköz mûemlék templomain, az �?rmellék borpincéin és a nagyszalontai Arany-kúrián át egészen a Bánságig vezetne - sorolta Mostis Gergõ. Tervéhez mind a magyar, mind a román mûvelõdési minisztérium segítségét kéri majd. Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár) 2011. április 13.Reding uniós biztos válasza a Székely Mikó Kollégium ügyébenTõkés László EP-alelnök levélben fordult Viviane Reding jogérvényesülésért felelõs uniós biztoshoz a Székely Mikó Kollégium, valamint a romániai Országos Restitúciós Bizottság azon három tagjának ügyében, akik ellen a Nemzeti Korrupció-ellenes Igazgatóság (DNA) eljárást indított amiatt, hogy - állítása szerint - a nevezett sepsiszentgyörgyi Kollégiumot jogsértõ módon szolgáltatták volna vissza az Erdélyi Református Egyháznak. Reding biztosasszony március végi válaszlevelében udvariasan megköszönte panaszt tévõ képviselõnknek, hogy felhívta a Bizottság figyelmét az általa tapasztalt jogi eljárási hiányosságokra és visszaélésekre. Válasza azonban nem kecsegtet európai uniós szintû közbenjárással az ügy megoldása érdekében, hiszen válaszában mindössze annak megállapítására szorítkozik, hogy az Európai Unió alaptörvényei értelmében a restitúciós ügyek nem tartoznak az Európai Bizottság hatáskörébe. Felvilágosítása szerint az Unió csak abban az esetben élhetne jogorvoslási felszólítással egy tagállam irányában, amennyiben az adott ország egy uniós szintû törvény alkalmazása során követ el kihágásokat vagy sérti meg az Emberi Jogok Európai Chartáját. Az ingatlan visszaszolgáltatásra vonatkozó törvénykezés és ennek gyakorlatba ültetése, a szubszidiaritás elvének megfelelõen, tagállami hatáskörbe tartozik. Ennek következtében Románia - és valamennyi tagállam - szuverén döntése az, hogy milyen módon jár el az Európai Uniós csatlakozása elõtt eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében - mutatott rá Reding asszony. Tõkés Lászlónak a romániai jogállamisággal kapcsolatosan kifejezett aggodalmaira vonatkozóan az európai biztos válasza valamivel biztatóbb hangot üt meg. Azt emeli ki, hogy a Bizottság számára ismeretes az a tény, miszerint Romániának folytatnia kell az igazságügyi reformot, hiszen 2006-ban vállalt kötelezettségei értelmében záros határidõn belül eredményeket kell felmutatnia a korrupció visszaszorításában, valamint az igazságügyi reform területén. Amint erre a Bizottság 2010. júliusi, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett Jelentése rávilágít, Románia tett ugyan elõrelépéseket a 2009-es Országjelentésben felvázolt állapotokhoz és helyzethez képest, mindazonáltal vállalásainak teljesítésében még mindig jelentõs hiányosságok észlelhetõk. A Bizottságnak továbbra is komoly fenntartásai vannak a romániai igazságügyi eljárások hatékonysága, az igazságszolgáltatási harmonizáció és az igazságszolgáltatás számonkérhetõsége tekintetében. �?ppen ezért, írja a Biztos, a Bizottság továbbra is megfigyelés alatt tartja és ellenõrizni fogja országunknak ebben a tekintetben kifejtett törekvéseit és eredményeit. Erdély.ma 2011. április 13.Magyarnak lenni jó! mozgalmat indított Tõkés LászlóTõkés László, az EMNT elnöke már kezdeményezett egy, az egész Kárpát-medencére kiterjeszthetõ mozgalmat Magyarnak lenni jó! címmel. A cél tehát az, hogy minden magyar ember vállalja bátran nemzeti hovatartozását. A téma felvetõdött Tõkés László és Schmitt Pál közelmúltbeli találkozóján is. Tõkés emellett a magyar örökség programot is az államfõ figyelmébe ajánlotta, ami azt támogatná, hogy a mai Magyarország lakosai ellátogathassanak a határokon kívül esõ magyarlakta területekre, amelyek szintén részei a magyar örökségnek. Tõkés szerit elfogadhatatlan, hogy Magyarország lakosságának legalább fele nem járt még ezeken a területeken. Kossuth Rádió Erdély.ma 2011. április 14.HiteltelenCsak kapkodom a fejem: hiteles papjaink hosszú sora mellett mennyi hiteltelen is van. Az egyik a szószékrõl lángolva beszél a szülõföld szeretetérõl, az itthonmaradás erkölcsi felelõsségérõl, s közben elegánsan elfelejti hogy két gyermekét már rég nyugatabbra rendezte. A másik a család szentségérõl, a házasság szépségérõl papol, miközben feleségétõl többek között olyan elõrángatott okkal próbál válni (írt róla a sajtó!), hogy a román titkosszolgálatnak az õ megfigyelésére beépített embere. Többektõl hallani, hogy X tiszteletes, miközben itthon az �?r szegény szolgáját játssza, szép nyaralót épített a Balatonon. Mibõl? Abból, amire az olvasó gondol! Néhány éve lapunk is beszámolt Cs. tiszteletes esetérõl, akit a hívek karóval zavartak el az egyik szatmári faluból, mivel hosszú éveken át lenyúlta (ellopta!) az egyház pénzét. Mint kiderült, gyermekei nyugati karrierének egyengetésére. Nem kevés haragost szereztem azzal, hogy nyíltan vallom: papjaink egyáltalán nem jobbak, mint az átlagos ember, és mint maga a társadalom, amelybõl vétettek. Ugyanakkor felháborít, hogy egyesek mégis megjátsszák, hogy jobbak, s ezért õk hivatottak a hazai magyarságot vezetni. Gondoljunk csak Tõkés Lászlóra. Az egykori temesvári hõs (akit akkori kiállásáért magam is tisztelek) már rég nem azonos az általunk 89 végén megismert személlyel. Gõg, felfuvalkodottság, önimádat, öntörvényûség jellemzi. Amit a személye körül kialakult sok zûr (az ide-oda való politikai táncolásától és pártalapítási hóbortjától a bulvárlapok csemegéjének számító válásáig) elég meggyõzõen bizonyít. Mint több más, a legújabb trükkös játéka is hiteltelen. Mármint az, hogy elszámoltatja az RMDSZ-t a magyarországi pénzek felhasználásáról. Nem azért hiteltelen, mert nem lehetnek kétesen elköltött pénzek. Hanem azért, mert az õ anyagi ügyeiben is legalább ennyire lehetne turkálni. Például a szatmárnémeti Rákóczi Kollégium építésére küldött húszezer dolláros amerikai támogatás kapcsán. A tíz éve még létezõ kuratórium tagjai szerint egyszerûen lekapcsolta, mondván: Majd megkapjátok kamatostól. Azóta mind kapják, s a még félig sem kész épület hosszú évek óta ott áll, mint egy romhalmaz, az egyház messzire látszó tehetetlenségének jelképeként, miközben a református gimnázium diákjai a Kölcsey Fõgimnázium és a Katolikus Líceum bentlakásába szorultak - már akinek jutott hely. Persze, ez csak egy tisztázásra váró ügyei közül. S meglehet, nem is a legnagyobb. Sike Lajos �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. április 15.KampánymagyarNem hiszek a néphülyítésben. Meggyõzõdésem, hogy minden felnõttnek megvan a magához való józan paraszti esze, és ha döntéshelyzetbe kerül, akkor tudja, hogy mi áll reményeihez legközelebb. Három évtizede látom, hogy az élõhelyünk mindennapjait adólejeinkbõl alakítgatók mindig szerveznek valami figyelemelterelõt, ha nincs megoldásuk a nyomasztó gondokra. Az átkosban havonta, kéthavonta volt egy-egy bukaresti csõdület, amelyek között olykor kiszállt a vezír egy-egy kukorica vagy búzaföldre, vagy elment egy-egy frissen felmosott és festett, eladhatatlan portékát gyártó helyre, hogy utána az újságok tollnokai a világszínvonal megtervezésérõl vagy a nyugatiak által megközelíthetetlen terméshozamokról cikkezzenek. Napjainkban sincs ez másként. De a csábítás sokkal nagyobb és szerteágazóbb. A népámításra rárakódik a pénzimádat, a disznófejû Nagyúr csábítása, amely már Adyt is reménytelenül sanyargatta. 2012. áprilisának elején teszik le a választásokon induló romániai pártok a jelöltjeik neveit tartalmazó lajstromokat. A nyüzsgés már megkezdõdött. A nagyok kongresszusokkal, elnökválasztásokkal hangolnak. A romániai magyaroknak is jut belõlük. Az 1989 karácsonyán kihajtott, már akkor négyszögesített tulipán Déva várát építve Kelement talált magának. Az induláskor nagy volt a lelkesedés, és szinte minden magyar a tulipánra pecsételt. Hittük, hogy jobb lesz, és végre a közülünk választottakkal az élen kiegyenesedve jobbra fordul sorsunk. Huszonegy év után láthatjuk, hogy reményeink nem teljesültek. Olykor az az érzésünk, hogy fikarcnyit sem haladtunk az álmodott úton. Közösségi összezárás helyett bezárkózunk, magunkba roskadva morzsolgatjuk egyre apróbb búzaszemeinket, zöldség és gyümölcstermesztés helyett pedig a Nagyúr boltjaiban vásároljuk a spenótot és az avokádót. Nekünk még azt mondták szüleink, hogy tanulj gyermek, legyen belõled valaki, ne kelljen annyit gürcölnöd, mint nekem. Ma arról ír az újság, hogy a gyermekek a betonkalitka kulcsával a nyakukban lõdörögnek az utcán, iskola helyett vendéglõkben töltik a délelõttjeiket, tanulás helyett hajnalig verik a számítógép billentyûzetét, hogy minél több képernyõre festett szörnyet, álkatonát öljenek halomra. Közben a szülõk éhbérért melltartópántot varnak, autókormány-kereket vesznek ki az automatából, majd hullafáradtan átalusszák a csomagolt uzsonna helyett pénzzel feltarisznyázott, ízes-színes mûeledelt evõ egykéjük éjszakai tévézését, aki van, hogy reggel föl sem ébred, így az iskolába el se megy. Ilyen körülmények között kell, hogy az elöljáróságot fölvállalók hihetõ jövõt fölvázolva reményt sugározzanak. Vannak, akik vállalják, és uniós - tehát nem saját - pénzbõl épített járdákkal, parkokkal ámítanak. Mások az új oktatási törvény ál jótéteményeit szajkózzák, de annak lényegérõl szót sem ejtenek. Ez a törvény ugyanis a helyi pártkatonákra bízza iskoláink sorsát, miközben azok mûködési feltételeibe a helyi közösség azért sem szólhat bele, mert a kormány nem hagy nekik annyi pénzt, amennyibõl megtehetnék. Mindezt - minden romániai magyar közérzetét javítandó - az örökös pártelnök, helyettes miniszterelnök, Markó Béla vezényli. Ha a romániai magyar oktatásért székfényezõk továbbra sem a cselekvést részesítik elõnybe, akkor tíz év múlva már csak Aradon lesz magyar oktatás, fõgimnáziumi besorolású, amely az ötvenes évek Magyar Vegyesének vagy a hatvanas-hetvenes évek Hármasának már árnyékába se lép. Naponta halljuk, olvassuk a romániai magyar jogászból lett egészségügyi miniszter érdemeit, aki jövõre úgy fog kiszállni székébõl, hogy az élet forgatagában a rendszere ellátására szorulók hozzátartozóitól csak szidás, és pénztárca-ürítés a része. Környezetvédelmi miniszterünket a hajdan kukoricacsövekért bezártak ihlethették, amikor börtönt ígért a nagyok által letarolt fenyvesek fatolvajainak. Közben gõzerõvel készíti elõ a verespataki aranykitermelést. Mindeközben Kelemen Hunor nem jut be Orbán Viktorhoz, már nem siet találkozni Tõkés Lászlóval, de a polgári pártos polgármester visszakapta hivatalát, bár pártjuk kongresszusát megfúrta egy tulipános vállalkozó, és fogynak a romániai magyaroknak járó bukaresti lejek az RMDSZ-kasszából. Mert nekik mi már csak kampánymagyaroknak kellünk, és vagyunk. Nagy István Nyugati Jelen (Arad) 2011. április 18.Alkotmánymódosítás Kovásznáról (Tanulmányúton Bãsescu)Elkészült az alkotmánymódosítási tervezet, a húsvéti ünnepek után a parlament elé terjeszthetik azt - jelentette be tegnap Kovásznán Traian Bãsescu. Az államfõ péntek este érkezett magánlátogatásra a fürdõvárosba, mint tegnap elárulta: nyugodt helyet keresett, hogy alaposan áttanulmányozza az alaptörvényt módosító tervezetet. Tegnapi sajtótájékoztatóján az elnök ismét elutasította az etnikai alapú autonómia gondolatát, utalt a régióátszervezésre, kiállt Cseke Attila egészségügyi miniszter mellett, és élesen bírálta a Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségére pályázó Vasile Blagát. Az államfõt Kovásznán a protokollvillában szállásolták el. Vasárnap déli sajtónyilatkozatát követõen azonnal vissza is utazott a fõvárosba. Látogatását azzal indokolta, hogy nyugalomban akarta áttanulmányozni az új alkotmány tervezetét. Ennek kapcsán elmondta: a dokumentum elkészült, és a húsvéti ünnepek után továbbítják azt a parlamentnek, így május elején hozzák nyilvánosságra a tervezetet. Reményét fejezte ki, 2012 nyarán, az önkormányzati választásokkal egyszerre az alkotmány módosításáról szóló népszavazást is megszervezik. Az alaptörvény tartalmáról elmondta: beépítették a 2008-as referendum eredményeit - akkor egykamarás parlamenti rendszer és a honatyák számának csökkentése mellett foglaltak állást a választók -, egyértelmûvé tettek bizonyos cikkelyeket. Azt is elárulta: az új alkotmányban szorgalmazza a régiók fogalmának megjelenését, nagyon jó lesz ha a parlament elfogadja ezt. Hozzáfûzte azonban: a régióátszervezésnek nem etnikai, hanem szociális és gazdasági kritériumokon kell alapulnia, elsõsorban pedig hasznosnak kell lennie. A régiók átszervezésének szükségességét az államfõ az állami apparátussal járó kiadások csökkentésével indokolta, meglátása szerint túl nagy a bürokrácia megyei szinten, túl sok a megyei tanács, és erre lehetne megoldás a regionális átszervezés. Bãsescu elmondta továbbá: eddig semmilyen túlzó követelést, feltételtámasztást, zsarolást nem tapasztalt az RMDSZ részérõl. Bãsescu leszögezte: egyetlen koalícióban sem fogadnak el etnikai alapú autonómiával kapcsolatos célkitûzéseket. A szélsõségesek nem alhatnak nyugodtan, nem érik el céljukat - jelentette ki. Az államfõ síkraszállt Cseke Attila mellett is, mint mondta, támogatja az egészségügyi miniszter által kezdeményezett reformot, és reméli, hogy ez csak a kezdete a rendszer átalakításának. A Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségéért folyó harcra is utalt, élesen bírálta Vasile Blaga fõtitkárt, Emil Boc egyik vetélytársát, amiért nyilvánosságra hozta, hogy találkozott az államfõvel. Nem tizedesre van szüksége a pártnak, hanem elnökre - szögezte le, hangsúlyozva: továbbra is Emil Bocot támogatja a párt elnöki tisztségére. Victor Ponta szociáldemokrata pártelnöknek is kijutott a bírálatból: securitatés propaganda alkalmazásával vádolta õt, amiért korábban azt állította, hogy Orbán Viktorral együtt támogatják a Tõkés László kezdeményezte Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását. Errõl egyébként az államfõ leszögezte: nem kíván beleszólni a magyar közösség döntésébe, de véleménye szerint a parlamentbe jutás érdekében meg kell találniuk a megoldásokat, hogy egységesen lépjenek fel. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 20.A keresztény értékekrõl az Európai ParlamentbenTõkés László EP-alelnök irodájában fogadta az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (COMECE) fõtitkárát, Piotr Mazurkiewiczet 2011. április 17-én Brüsszelben, az Európa Parlament épületében. A fõtitkár tájékoztatta az Európai Parlament alelnökét arról, hogy az Anima csoport szervezésében június 29-én a nemzetközi családnap alkalmából rendezvényt tartanak, amelyhez Tõkés László segítségét is kérik. A találkozó második felében a vallási felekezetek és világnézeti közösségek és az unió intézményei közötti párbeszéd jogi alapját megteremtõ Lisszaboni Szerzõdés 17. szakaszának életbe ültetésének konkrét lehetõségeirõl esett szó. Délután a franciaországi Keresztény-Demokrata Párt elnöke, Christine Boutin által vezetett küldöttség látogatott Tõkés László irodájába. A francia kereszténydemokraták aggasztónak tartják az Európában tapasztalható vallásellenességet, és együttmûködést kértek az egyházi kapcsolattartással is megbízott Tõkés Lászlótól annak érdekében, hogy a kontinens történelmi keresztény értékei jelen legyenek az európai döntéshozásban. Európai képviselõnk válaszában megerõsítette elkötelezettségét, melynek értelmében továbbra is következetesen szorgalmazza a keresztény értékek felvállalását és érvényesítését, ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy most már franciaországi szövetségest is talált ebben az ügyben. Szerdán, 2011. április 18-án az EP alelnöke Mario Mauro olasz néppárti képviselõvel találkozott a vallási felekezetekkel való párbeszéd témájában. Mauro képviselõ az elmúlt parlamenti ciklusban az elsõ olyan alelnöke volt a parlamentnek, akinek feladatai között a vallási párbeszéd is szerepelt. Az olasz képviselõ beszámolt tapasztalatáról és elmondta, szomorú, hogy mind a Bizottságban, mind pedig a Parlamentben kisebbségben vannak azok, akik a keresztény értékek fontosságát hangsúlyozzák. �?ppen ezért, jelezte a volt alelnök, azoknak, akik vállalják ezen értékek képviseletét, szorosabban együtt kell dolgozniuk. Tõkés László a beszélgetés során elõrelépésként értékelte, hogy a Lisszaboni Szerzõdés új jogi alapot teremtett az egyházakkal való kapcsolattartásra, éppen ezért esély mutatkozik arra, hogy az Unió intézményei és az egyházak vezetõi között új, tartalmas kapcsolat alakulhat ki, amennyiben a párbeszédet sikerül intézményes garanciákkal megvalósítani. Ezt követõen, Horvátország Állandó Képviseletének vezetõje, Branko Baricevic nagykövet látogatta meg Tõkés Lászlót. Európai képviselõnk üdvözölte azt, hogy Horvátország újabb két fejezetet zárt le a csatlakozási tárgyalások során és reményét fejezte ki, hogy ezek lezárása még a magyar soros uniós elnökség idején megtörténhet. Ugyanakkor nem szabad más ország teljesítményéhez kötni a térség országainak EU tagságát, mindegyik országot a maga teljesítménye és érdemei szerint kell megítélni - mutatott rá az erdélyi képviselõ. A maga során a horvát nagykövet tájékoztatta Tõkés Lászlót a csatlakozás országa által remélt menetrendjérõl és kifejezte nagyrabecsülését annak okán, hogy a soros magyar uniós elnökség prioritásként kezeli Horvátország mielõbbi belépését az Európai Unióba. Brüsszel, 2011. április 20. Tõkés László, EP-alelnök Sajtóirodája erdon.ro 2011. április 20.BolondításBolondítják az erdélyi magyarságot! S ez még enyhe kifejezés. Hallgatom az MR1-Kossuth Rádiót, amint a határon túli magyarok mûsorát ismétli. Elsõnek a Mátyás-szobor (újra)avatásáról készült összeállítást adják le. Heten beszélnek. A legelején, látszólag a legfontosabb, Tõkés László, az EMNT titkos szavazással meg nem méretett elnöke, utoljára Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Holott a valóságban, mint a tévében is láthattuk, éppen fordítva volt. Istenem, hát ennyire megmásítja a tényeket a magyar nemzeti rádió, amely minden másnál hitelesebb kellene hogy legyen?! - füstölgök magamban. Lám, a politika irányította média fittyet hány a valóságra, azt helyezi elõtérbe, ami gazdája számára fontosabb. Pedig közismert: a volt püspöknek semmi, de semmi köze a szoborcsoport felújításához, annál több Markónak és Kelemennek! A pesti kormány gyeplõjével mûködõ közszolgálati média el akarja hitetni velünk, hogy ennek a fordítottja igaz. Vagyis mi, akik itt élünk, vakok vagyunk, nem az történik, ami szemünk elõtt zajlik és aminek részesei vagyunk, hanem az, amit õk Budapestrõl láttatni akarnak. Számos ilyen esetet idézhetnénk, amikor nem a cselekvõket nyomják elõre, hanem azokat, akik szép magyar köpenyt öltenek és Pest szája íze szerint szólnak! Akaratlanul is eszünkbe juttatva a Széchenyi mondást: mert valaki magyar, még nem erényes ember! Az erdélyi magyarság ügyeibe való nyílt pesti beavatkozást (vele azt a játékot, hogy az õ kedveltjeiken kívül a többi magyar véleménye nulla) immár a szélsõjobboldaliak is kezdik unni. Pár napja idéztük az �?MSZ-ben Vitus �?rsöt, a marosvásárhelyi Jobbik Baráti Kör frissen lemondott elnökét: Elegem van abból, hogy a magyarországi politikusok megpróbálnak beleszólni a mi sorsunkba!. Említette Markó Béla kongresszusi beszédét: Ritka jó, higgadt beszéd volt, okosan érvelt amellett: mi jobban tudjuk, mi van velünk. Az a pesti illúziókeltés, amely szerint õk megoldják a határon túli magyarok problémáit, például a kettõs állampolgársággal, különösen az egyoldalúan tájékozódó egyszerû embereket bolondítja. Vannak, akik csakugyan elhiszik, hogy most már minden jó lesz, mert hát Pesthez tartozunk, s nem veszik észre: a politika eszközei vagyunk. De még azt sem, hogy Pestnek sem kellõ pénze, sem jogi lehetõsége nincs ahhoz, hogy bennünket érezhetõen támogasson. Ideje józanodni: tetszik, nem tetszik, a mi sorsunk továbbra is itt dõl el, ahol élünk és adót fizetünk! Sajnos, de továbbra is sokkal inkább Bukarestben, mint Budapesten. Sike Lajos �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. április 21.Tõkés: Magyarnak lenni Európában - ez a mi munkánkA húsvétot megelõzõ nagyböjt hagyományosan a testi-lelki felkészülés és elmélyülés idõszaka. Ennek kapcsán Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke válaszolt a Fidelitas kérdéseire. Az 1989-es romániai forradalom hõse 1990-tõl 2009-ig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke volt. Brüsszelben és Strasbourgban 2007-óta politizál. Tavaly, a temesvári népfelkelés és forradalom 20. évfordulóján gondoltuk végig ezt a kérdést barátaimmal és harcostársaimmal. Akkor a Temesvártól Brüsszelig címet adták a kollégáim az emlékezésnek. Az elmúlt több mint két évtizedet viszont jobban kifejezi az évfordulós rendezvénysorozat jelszó tömörségû fõcíme: Küzdelem és építés. A kettõ egybejátszása írja le gyakorlatilag azt a folyamatot, amelynek - Istennek hála - tevõleges résztvevõje lehettem én is - felelte Tõkés László arra a kérdésre, hogy hogyan látja saját életútját két évtized távlatából. Tõkés László az interjúban elmondta, hosszú utat tettek meg, ám még korántsem értek a végére. Két évtizeddel a rendszerváltozás után a kommunizmus kísértete még mindig köztünk jár - mondta, és hozzátette, nap mint nap a múlt visszahúzó árnyaival kell szembesülniük. Mindennapi életünkben is tetten érhetõek a múltbéli reflexek, gondoljunk csak a köztulajdon elértéktelenedett voltára, vagy akár arra a fajta felelõsségáthárításra, melynek tulajdoníthatóan a volt szovjet tömb államai mind a mai napig következmények nélküli országoknak tekinthetõk - emlékeztetett. Hozzátette, hogy nem lehet megkerülni a múlttal való õszinte szembenézést, mert ezzel a jövõt is kockára tennék. A kettõs állampolgárság nem csak szimbolikus Sok tízezer határon túli magyar kérelmezhette a magyar állampolgárságot az egyszerûsített honosítási eljárás keretében, ez egy nagyon fontos döntés volt, felért egy nemzetpolitikai rendszerváltozással - vélekedett az EP-képviselõ, aki hozzátette, ha csupán mennyiségi megközelítést alkalmazunk, már az is erõs érvnek tûnik, hogy tízmillió magyar helyett ezután egy közel tizenötmilliós nemzetrõl beszélhetünk Európában - s ezáltal már az erõs középnemzetek mezõnyébe lépünk elõre. De ennél is fontosabb számunkra az ügy tartalmi oldala. Az egyesülõ Európában újbóli történelmi lehetõség adatik, ami egyben erkölcsi korparancs, hogy magyarságunk magára találjon, és millenáris örökségének folytatásaképpen - remélt jövõje érdekében - talpra álljon - felelte Tõkés László a kettõs állampolgársággal kapcsolatosan. Az új alkotmány a szabad Magyarország kulcsa Nem építhetjük meg közös magyar hazánkat a 21. században egy, a 20. századot épp lezáró, toldozott-foldozott, ideiglenes alkotmány foglyaként. Többen azt állítják, hogy nem volt alkotmányozási kényszer - ám a kényszer és a kötelesség között lényeges különbség van, és megítélésem szerint a nemzeti kormánynak - ahogyan egyébként az eddigi kormányok mindegyikének - kötelessége volt új megalapozást adni annak, amit szabad Magyarországként elterveztünk, megálmodtunk. Történelmi idõket élünk. Nemzeti feltámadásban gondolkozunk és reménykedünk - mondta el Tõkés László a napokban elfogadott új alkotmánnyal kapcsolatban. Az EP-képviselõ úgy véli, hinni kell saját erõinben és abban, hogy ezek az erõk összeadódnak. Véleménye szerint az elfogadott új alaptörvény emberi s magyar - és ez a lényeg. Másfelõl olvasom a posztkommunistáknak, vagy a velük a hatalom kedvéért elvtelenül kiegyezõ áldemokratáknak a fanyalgásait, és önkéntelenül felötlenek bennem ezen kényszeres >véleményvezéreknek< az õszödi beszédet igazoló apológiái. Ellenpontként kívánni sem lehetne jobbat: van egy korszerû alaptörvényünk szemben a hazugság-dömpinggel - mondta el. Az Orbán Viktor vezette kétharmados többségnek volt bátorsága felvállalni magyar múltunkat és keresztény gyökereinket, szemben például az Európai Unióval, ahol a kétezer éves keresztény Európát egyfajta félreértelmezett politikai korrektség jegyében egyetlen tollvonással áthúzták - szögezte le. Ez egy komoly feladat, nem lehetett csak úgy letudni Nemrég egy magyarországi politikus ismerõsöm kifakadt, hogy Európában mindenkinek mindent szabad, kivéve a magyaroknak. 2011-re nagyjából idáig sikerült letornászni az 1956-ban (és azelõtt) szerzett hírnevünket azáltal, hogy hazudtunk reggel, délben, este. Az Orbán-kormány 1956 örököseként nem engedhette meg magának, hogy tájba simulóan letudja az EU-elnökséget, hogy példás magaviseletû, ámde önálló elképzelés és akarat nélküli jótanulóként elvtelenül alárendelje magát Európa békediktátumának - fejtette ki véleményét Tõkés László a soros elnökségrõl. A múlt a krisztusi feltámadásban fordulhat jóra II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának 300. évfordulóján a kereszt és a feltámadás jegyében idézem meg Nagyságos Fejedelmünk imádságában formát öltött és áldozatos életében gyümölcsözött nemes hitét. Megváltó Istenünkbe vetett élõ hittel kérem az �? gazdag áldását életünkre, nemzetünkre és húsvéti ünnepünkre. Nemzetünk megszenvedett múltja a krisztusi feltámadásban fordulhat jóra - mondta el Tõkés László azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a Húsvét milyen üzenetet hordoz a 21. században. mno.hu Erdély.ma 2011. április 22.Húsvéti ajándékosztás a romatelepenNagyvárad - Nagypénteken Tõkés László az Európai Parlament alelnöke ajándékcsomagokat osztott a nagyváradi romatelepen lakóknak. Tõkés László és kísérete valamint a sajtó munkatársai péntek délben mentek ki a nagyváradi Cinka Panna roma lakótelepre, ahol a Roma Párt ngyváradi elnökének, Lakatos Jánosnak az öccse, Lakatos Lajos fogadta õket. Az EP alelnöke százharminc ajándékcsomagot vitt magával, annyit, ahány lakás van a romatelepen. A helyszínen Tõkés László elmondta: Brüsszelbõl jövök, ahol nemrégiben fogadta el az Európai Parlament a roma srtratégiát. Szeretettel tolmácsolom maguknak Járóka Lívia magyarországi cigány EP-képviselõ asszony üdvözletét, aki ennek az ügynek az elõterjesztõje volt. Tõkés jelezte, hogy a cigányság ügye nem áll meg a román-magyar határon, és a stratégia szerint az egész európai cigányság helyzetét javítani kell. �?ppen ezért felhívta a figyelmet: mit érne, ha mi Európában nagy ovációban részesítjük Járóka Líviát, a jelentéstévõt, hogyha a magunk helyén nem teszünk semmit. Ezért alapítottuk Nagy József Barnával a nagyváradi cigánymissziós központot, hogy erõnk szerint segítesünk a romák helyzetén. A gazdasági nyomorúságot mi nem tudjuk enyhíteni alkalmi csomagokkal, de mégis, nagypénteken Krisztus urunk szenvedései arra intenek bennünket, hogy ha ebben a világban van szolidaritás, szeretet, akkor jut mindenkinek egy falat kenyér, és hosszútávon minden meg fog változni. Magyar romák Nagy József Barna a cigánymissziós központ vezetõje, aki egyben a nagyváradi Demokrácia Központ vezetõje is, megemlítette, hogy Lakatos Lajos volt az elsõ váradi roma, aki magyar állampolgárságért folyamodott. Itt is fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy mndazoknak a romániai romáknak is jár a magyar állampolgárság, akiknek õsei valaha magyar állampolgárok voltak. Végezetül Lakatos Lajos roma párt váradi elnökének testvére mondott köszönetet Tõkés Lászlónak, amiért meglátogatta a váradi romatelepet. Reméljük, hogy a továbbiakban is együtt fogunk tudni mûködni, mert mindenhonnan jól jön a segítség a romák számára - fogalmazott. Ezt követõen Tõkés László végigjárta a romatelepet, üdvözölte felnõtteket, húsvéti köszöntõket adott át a gyerekeknek, bement néhány házba, hogy képet kapjon arról, milyen életkörülmények között laknak a romák. Mielõtt elment, Tõkés László egy húsvéti éneket tanított meg a roma gyerekeknek. Pap István erdon.ro 2011. május 2.Kövér: mi nem pénzeljük TõkéstNincs arról tudomásom, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna - jelentette ki az �?MSZ kérdésére Kövér László házelnök a hét végén Szatmárnémetiben. A fideszes politikust annak kapcsán kérdeztük, hogy jelenleg a magyar kormánnyal szerzõdésben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) úgynevezett demokrácia-központjaiban is zajlik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyûjtése. Emellett közismert, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is támogatásáról biztosította Tõkés Lászlót, az EMNT vezetõjét. Lapunk úgy tudja: az EMNP megalakítása után a demokrácia-központok pártszékházakká változnak. Az �?MSZ-nek adott válaszában a többpárti demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és Délvideket hozta fel példaként. Lám, a magyarság ott is több pártban politizál, mégis sikeres! - jelentette ki Kövér László. A Magyar Országgyûlés elnöke Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnökkel és Ilyés Gyula polgármesterrel folytatott pénteki megbeszélése után tartott sajtóértekezletet Szatmárnémetiben. A magyarországi politikus a Szatmári béke aláírásának háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett közös kiállítás megnyitására érkezett a Szamos-parti városba. A megnyitón Rákóczi Ferencet idézte: A szabadság csak azzal biztosított, ha a szomszéd egyetért vele! Kövér beszédében fontosnak nevezte a jószomszédi kapcsolatokat, szerinte a magyar-román együttmûködést egyre több területre kellene kiterjeszteni. Sike Lajos �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 3.Kövér László nem tud a pártok anyagi támogatásárólKövér Lászlónak nincs tudomása arról, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna - írta hétfõ számában az �?j Magyar Szó (�?MSZ), amely errõl kérdezte az Országgyûlés ülnökét. Nincs arról tudomásom, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna - jelentette ki az �?MSZ kérdésére a házelnök a hét végén Szatmárnémetiben. A fideszes politikust a lap annak kapcsán kérdezte, hogy - mint a lap fogalmaz - jelenleg a magyar kormánnyal szerzõdésben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) demokrácia központjaiban is zajlik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyûjtése. A lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is támogatásáról biztosította Tõkés Lászlót, az EMNT vezetõjét. A magyar nyelvû bukaresti napilap tudni véli:az EMNP megalakítása után a demokrácia-központok pártszékházakká változnak. Az �?MSZ-nek adott válaszában Kövér László a többpárti demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és Délvidéket hozta fel példaként. Lám, a magyarság ott is több pártban politizál, mégis sikeres! - jelentette ki Kövér László. A Magyar Országgyûlés elnöke Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnökkel és Ilyés Gyula polgármesterrel folytatott pénteki megbeszélése után tartott sajtóértekezletet Szatmárnémetiben. A magyarországi politikus a Szatmári béke aláírásának háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett közös kiállítás megnyitásán vett részt a Szamos-parti városban. A megnyitón Rákóczi Ferencet idézte: A szabadság csak azzal biztosított, ha a szomszéd egyetért vele! Kövér beszédében fontosnak nevezte a jószomszédi kapcsolatokat, szerinte a magyar-román együttmûködést egyre több területre kellene kiterjeszteni. Erdély.ma 2011. május 5.KiéheztetésNem lehet nem érzékelni azt az idegességet, amely az RMDSZ háza táján mutatkozik akkor, amikor a magyar kormány nem a szövetség érdekeltségi körébe tartozó szervezetre bíz egy-egy népszerû feladatot. Az RMDSZ vezetõinél korábban az verte ki a biztosítékot, hogy a magyar állampolgárság igénylésével kapcsolatos tanácsadást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra bízták, most pedig az oktatási-nevelési támogatások kiosztása körül forrósodik a levegõ. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy az Orbán-kormány a Romániai Magyar Pedagógusszövetséghez fordul a pénzosztás feladatával, és ejti a Kelemen Hunor által vezetett Iskola Alapítványt, mely az elmúlt hét évben bonyolította le a támogatás folyósítását. Ha így történne, a Fidesz-kormány ahhoz a szervezethez térne vissza, amelytõl a magyarországi balliberális kormányzás idején elvették, és az RMDSZ házi alapítványához menekítették a feladatot. De miért is fûzõdik ennyi indulat bizonyos feladatokhoz? - teheti fel a kérdést a szemlélõ. Az erdélyi magyar polgár szemszögébõl ugyanis alig van jelentõsége annak, hogy az egyik vagy a másik szervezetnek kell címezni a levelet. A kérdés megválaszolhatatlan, ha nem vesszük figyelembe a tájékoztatói, pénzosztói munka presztízsvonatkozásait és anyagi hátterét. A népszerû feladatok ugyanis a lebonyolítók népszerûségét is öregbítik. Ha Teréz néni arra emlékszik, hogy Kelemen Hunor alapítványához kellett folyamodnia gyermekei oktatási támogatásáért, a szavazófülkében is eszébe juthat a tulipán. Ha Pista bácsinak az marad meg a tudatában, hogy nem boldogult volna a magyar állampolgársági kérvény kitöltésével, ha nem fordul a demokrácia-központhoz, a szavazófülkében Tõkés László pártja fog eszébe jutni. De talán ennél is fontosabb, hogy a magyar állam pénzt is rendel az általa leosztott feladatok elvégzésére. Pénzt, amelybõl irodákat, gépkocsikat lehet fenntartani, a párthoz kötõdõ emberek tucatjainak lehet fizetést adni. Az RMDSZ eddig a Progress és az Iskola Alapítványon keresztül a magyarországi forrásokat fölözte le, a Communitas Alapítványon keresztül pedig a román költségvetés kisebbségi támogatásait zsebelte be. A szövetség mostani magyarországi kiéheztetése talán elvezet oda, hogy elõbb-utóbb a romániai magyar közösségen belül is nyílt vita kezdõdjék a közpénzek felhasználásáról. Gazdag Árpád Krónika (Kolozsvár) 2011. május 6.Tõkés László együttmûködést javasolMár a jövõ nyári önkormányzati választásokra együttmûködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tõkés László, elõválasztásokat kezdeményezve a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már a helyhatósági megmérettetésen közös listát indítana. Az erdélyi Krónikának adott pénteki interjújában az Európai Parlament egyik alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azzal kapcsolatosan beszélt, hogy az elõzõ napon benyújtották a bukaresti törvényszéken az õ nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges támogató aláírásokat. Az új párt az erdélyi magyarok politikai eszköze kíván lenni - fejtette ki Tõkés, aki szerint a romániai magyarság megmaradásához elengedhetetlen az önrendelkezés kivívása. Ennek kimunkálásához egy új eszközre is szükség van, ez pedig egy hatékony, kis költségvetésû, modern és európai néppárt lehet - véli az EMNT elnöke, hozzátéve, hogy az EMNP a legmodernebb párt lesz Romániában. Azzal kapcsolatosan, hogy a romániai magyarság érdekeit e pillanatban már két politikai formáció - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) - is képviseli, a nyilatkozó kifejtette: a sokszínûség, a politikai pluralizmus európai, sõt egyetemes érték. Mifelénk még mindig az a felfogás dívik, hogy csakis mások ellenében, mások puszta létjogának a tagadásával tudjuk megmutatni a saját erõnket. Mi nem valami vagy valakik ellen, hanem valakiért és valamiért, az erdélyi magyarságért, magyar közösségünk jövõjéért szervezkedünk - és ennek érdekében nem legyõzni, hanem meggyõzni akarjuk a másikat - hangsúlyozta Tõkés. Olyan idõszakban, amelyben az erdélyi közösség rendkívüli mértékben megosztott, több mint a fele már el sem megy szavazni, vagy netán román pártokra voksol, olyan plurális összefogásra van szükség, amely még azokat is megmozdítja, akik eddig távolmaradásukkal jelezték, hogy megundorodtak a politikától - vallja a politikus, aki szerint az újfajta összefogás nemzeti korparancs, nélküle sem autonómia, sem magyar jövõ nem képzelhetõ el Erdélyben. Ennek céljából mindenkivel a közös nevezõ megtalálására törekszünk - fûzte hozzá. Az összefogás konkrét lépéseként Tõkés javasolja: a 2011 õszén tartandó romániai népszámlálás után - miután pontosan kiderül, mennyi romániai magyar választó van az országban - elõválasztásokat kellene szervezni az erdélyi magyarság körében. Az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már az önkormányzati választásokon közös listát indíthatna - indítványozza az EMNT elnöke. Arra a kérdésre, hogy milyen következményekkel járna a romániai magyar közösség jogainak érvényesítése szempontjából, ha az RMDSZ egy ciklus erejéig esetleg elesne a bukaresti parlamenti jelenléttõl, Tõkés kifejtette: az erdélyi magyarok érdeke, hogy képviselõi ott legyenek Románia parlamentjében, de önmagában a parlamenti jelenlét nem minden. Törvényi garanciákra, törvénysértés esetén érvényesíthetõ szankciókra, illetve önálló intézményrendszerre van szükségünk - mondta. Szerinte ugyanakkor a romániai magyaroknak arról sem szabad megfeledkezniük, hogy õk maguk is sokat tudnak tenni saját sorsuk jobbra fordításáért. Autonómiát csak önigazgatásra képes közösség képes kivívni magának. Következésképpen téves az az álláspont, hogy a mi gondjainkat majd Bukarestben fogják megoldani - szögezte le Tõkés László. hvg.hu Erdély.ma 2011. május 6.Célegyenesben a Tõkés-párt (Benyújtották az aláírásokat)�?lénk sajtóérdeklõdés mellett több doboznyi aláírással érkeztek tegnap a bukaresti törvényszékre az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozásának kezdeményezõi: Toró T. Tibor vezetésével benyújtották a bíróságra a 29 268 támogató aláírást, valamint az új alakulat bejegyzéséhez szükséges dokumentációt. A bírói testület a 15 napos fellebbezési idõszak eltelte után dönt a bejegyzésrõl, a kezdeményezõk szerint legkésõbb júliusra teljes jogú párttá válik az EMNP. Az aláírások benyújtása elõtt a magyar sajtó képviselõi számára tartott értekezleten Toró T. Tibor emlékeztetett: az új alakulat létrejöttérõl az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttgyûlése tavaly decemberben határozott, akkor döntötték el, hogy szükség van egy modern, európai néppártra, amely pártpolitikai szinten is képviseli az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. A pártbejegyzés folyamatának irányítását kilenctagú testületre bízták, közülük négyen - Toró T. Tibor mellett a székelyföldi régió képviseletében Papp Elõd, a közép-erdélyi térség képviseletében Gergely Balázs, illetve a Partium képviseletében Zatykó Gyula - utaztak Bukarestbe tegnap, hogy leadják az összegyûlt aláírásokat. Az aláírásgyûjtés februárban kezdõdött, és április végén zárták, a törvény értelmében legalább 25 000 támogató kézjegyet kellett összegyûjteniük 19 megyébõl és Bukarestbõl, ezt a feltételt sikeresen teljesítették, és otthon is maradt még elég ív - magyarázta Toró T. Tibor, aki szerint nem okozhat majd problémát, hogy RMDSZ-tagok is kézjegyükkel támogatták az új alakulat létrejöttét, hiszen az RMDSZ nem pártként határozza meg önmagát, ráadásul az aláírás nem egyenértékû a belépési nyilatkozattal. Mint mondta, alacsony költségvetésû, hatékony pártot szeretnének létrehozni, amely az emberekért van, és amelynek elsõdleges célja a közösségi autonómiaformák megteremtése. Azt is elmondta, az új alakulat nem valami és valakik ellen, hanem valami - az autonómiaformák megteremtése - érdekében jött létre, legfõbb szövetségesük pedig a Tõkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács lesz, amely a továbbiakban is a maga civil, mozgalmi eszközeivel harcol az említett célokért. Toró szerint nem véletlenül nevezik Tõkés-pártnak az új alakulatot, hiszen éppen azokat az elveket, értékeket vallja és vállalja fel, amelyekért az Európai Parlament alelnöke is küzdött. A szövetségesek közé sorolta továbbá a Fideszt is, mint mondta, a magyar kormánytól nem pénzt, hanem elsõsorban tudást, a tapasztalatok átadását várják. Toró fontosnak nevezte, hogy az erdélyi magyarságnak erõs és hatékony képviselete legyen mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban. ,,Nyitottak vagyunk mindenfajta megegyezés elõtt - fogalmazott a politikus, de hozzáfûzte: a versenyhelyzet ,,nem ördögtõl való sõt, mobilizáló tényezõ lehet, hiszen mozgósíthatja a közéletbõl kiábrándultakat. Leszögezte: nem ellenségként tekintenek az RMDSZ-re és az MPP-re, de elsõsorban e két alakulaton múlik majd, hogy ellenfelek vagy szövetségesek lesznek-e, az EMNP mindesetre kész az együttmûködésre az erdélyi magyarságot érintõ legfõbb kérdésekben. Emlékeztetett: az RMDSZ-nek az elsõ parlamenti választásokon még egymillió magyar szavazatot sikerült megszereznie, mára ez a szám 400 000 alá csökkent, így közös célként fogalmazta meg a szövetségtõl, a politikától elfordult 600 000 magyar megszólítását. A Háromszék kérdésére, hogy ezt konkrétan miként fogják megvalósítani, Toró leszögezte: az Erdélyi Magyar Néppárt a hiteles, tiszta emberek pártja szeretne lenni, nem kérnek az ügyeskedõkbõl, a politikából meggazdagodni vágyókból, ezért mindazoknak, akik tisztséget vállalnak az alakulatban, vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk, és a továbbiakban el kell számolniuk a közösség elõtt az esetleges gyarapodásról. Arról is nyilatkozniuk kell a párt leendõ vezetõinek, hogy nem mûködtek együtt a Securitatéval. Ugyanakkor az EMNP szóba kíván állni az emberekkel, programjukat is így akarják összeállítani, kiemelt figyelmet fordítanak a fiatal nemzedék megszólítására. Lapunknak az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum jövõjét firtató kérdésére a politikus elmondta: a következõ idõszakban felértékelõdik majd az EMEF szerepe, hiszen egyenlõ felekként ülhetnek majd tárgyalóasztalhoz. Emlékeztetett: az EMEF tulajdonképpen az EMNT édes-gyermeke, hiszen az õ kezdeményezésükre jött létre a magyarság különbözõ szervezetei közötti egyeztetést szolgáló fórum. Hozzáfûzte: az EMEF 2009-es megalakulása óta soha nem tapasztalták, hogy az RMDSZ kezdeményezte volna annak összehívását, mindig az EMNT-nek kellett kikényszerítenie az egyeztetést. Abban bíznak, ha pártként lépnek fel, nagyobb lesz majd a hajlam a párbeszédre, a megegyezésre, így a nemzeti minimum meghatározásának, a leendõ együttmûködésnek a kerete lehet az EMEF. A Háromszék kérdésére Toró azt is elmondta: az RMDSZ-en belüli tisztújítás óta a sajtón keresztüli üzengetésen túl konkrét megkeresés nem érte az EMNT-t, de bízik benne, rövidesen változik a helyzet. Azt is elmondta: sokan nézik rossz szemmel az EMNP megalakulását, a magyarság egységére hivatkoznak, de fõként azokról van szó, akik veszélyeztetve érzik pozíciójukat, képviseleti monopóliumukat, és nemsokára az ilyen kijelentések helyét is a megegyezést keresõ nyilatkozatok váltják fel. Kelemen: Történelmi hiba az EMNP Történelmi tévedésnek minõsítette az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján elõbb leszögezte: ilyen nevû alakulat még nincs is. Szerinte az új párt megjelenése a magyarság megosztottságához, gyengítéséhez vezet. Kelemen hozzáfûzte: nem áll szándékukban megtámadni a törvényszéken a néppárt bejegyzését Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 6.Tiszta lapokkalA romániai politikai életben alighanem egyedülálló az a módszer, amellyel hiteles, tiszta politikusok gyülekezetévé szeretne válni a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt: az alakulat leendõ tisztségviselõinek vagyonnyilatkozatot kellene letenniük, és a továbbiakban a közösség elõtt kellene elszámolniuk esetleges gyarapodásukról. Így kívánják kiszûrni az opportunistákat, a politizálást saját üzleti céljaikra kihasználókat, az ügyeskedõket, és így akarják megszólítani a politikából, közéletbõl, pártokból kiábrándultak egyre nagyobb táborát. Hogy mennyire lesz sikeres az elképzelés, egyelõre nem lehet tudni, de mindenképpen figyelemre méltó, hogy egyáltalán felmerül a feddhetetlenség iránti igény - a már létezõ két magyar politikai szervezet ugyanis nem tartotta ezt fontosnak, valamiképpen magánügyének tekintette a politikusok vagyoni helyzetét, s ráadásul az utóbbi idõben korrupciós botrányok is rombolták a beléjük vetett bizalmat. A már-már lehetetlennek tûnõ küldetés valamiképpen az útra induló legkisebb királyfi történetét idézi: a harmadik, hivatalosan még meg sem született párt próbálkozik olyasvalamivel, ami sem az RMDSZ-nek, sem az MPP-nek nem sikerült. Persze, ezúttal sem biztos a célba érés: a szervezetépítés megannyi buktatója, a romániai politikai élet habitusa, a Dâmboviþa-parti módszerek átszivárgása, a haszonlesõk hada, a magyar alakulatok versenyhelyzete és az együttmûködési kényszer kettõssége számos botlás, megalkuvás csapdáját rejti magában, amit okosan kell majd kikerülnie az új pártnak. A Tõkés László által vallott értékrend felvállalása, a magyar kormánnyal kiépített partnerség mindenesetre jó vértnek tûnik, mint ahogyan a Toró T. Tibor által tegnap újfent kinyilatkoztatott, a magyar közösség számára fontos ügyekben az együttmûködésre való hajlandóság is józan, felelõsségteljes magatartásnak látszik. Annál érthetetlenebb viszont a ,,nagyobbik testvér gõgje: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnapi nyilatkozatában történelmi hibának minõsítette a néppárt törvényszéki bejegyzésére irányuló kezdeményezést, és ismét a megosztottság veszélyének álságos retorikájával üzent hadat. Azt egyelõre csak találgatni lehet, miként alakul majd a magyar szervezetek közötti viszony a továbbiakban. Annyit azonban már a mesékbõl is tudunk: az járhat csak sikerrel, aki képes megtalálni és megbecsülni szövetségeseit. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 6.Tõkés László EMNT-elnök a leendõ néppárt céljairólMár a jövõ nyári önkormányzati választásokra együttmûködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tõkés László, elõválasztásokat kezdeményezve a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már a helyhatósági megmérettetésen közös listát indítana. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Krónikának adott interjúban úgy véli: az általa ajánlott újfajta összefogás nélkül sem autonómia, sem magyar jövõ nem képzelhetõ el Erdélyben, a bejegyzés elõtt álló EMNP pedig a legmodernebb párt lesz Romániában. Az Erdélyi Magyar Néppárt alapítását kezdeményezõ bizottság tagjai csütörtökön benyújtották a bejegyzéshez szükséges iratokat és aláírásokat az illetékes bukaresti bírósághoz. Mi indokolja egy új magyar politikai alakulat létrehozását ma, Romániában? �?n szerint mennyire van fogadókészség az erdélyi magyarok körében az új párt iránt? - Az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozása nem öncél, hanem az új párt az erdélyi magyarok politikai eszköze kíván lenni. Ezelõtt kilencven esztendõvel Kós Károly már kiáltotta a célt a magyarság nemzeti autonómiáját, és a hozzá vezetõ utat is megmutatta: Dolgozni kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk - írta teremtõ nekifeszülésében. A Kiáltó Szó közel egyszázados évfordulóján mi ehhez a hagyományhoz nyúlunk vissza: élni akarunk, magyarként akarunk boldogulni szülõföldünkön, tehát dolgozni fogunk, munkára szervezõdünk. Semmi többrõl vagy kevesebbrõl - errõl van szó. A megmaradásunkhoz elengedhetetlen az önrendelkezés kivívása. Ennek kimunkálásához megítélésünk szerint egy új eszközre is szükség van - ezt pedig egy hatékony, kis költségvetésû, ám modern és európai néppártban látjuk. Az EMNP a legmodernebb párt lesz Romániában. Az iránta való igényrõl elég, ha annyit mondok, hogy közel harmincezer aláírást, fölös csinnadratta nélkül, rendkívüli gyorsasággal gyûjtöttünk össze - rövid idõ alatt eleget tudtunk tenni Európa legkirekesztõbb párttörvénye elõírásainak. - A fogadtatáshoz tartozik az is, hogy az EMNP leendõ politikai ellenfelei - vagy akár partnerei - nem várják tárt karokkal az új alakulatot. Szász Jenõ MPP-elnök például megkésett, felesleges kezdeményezésnek nevezte az �?n pártalapítási szándékát, az RMDSZ pedig egy belsõ, részletesen nem ismertetett felmérésre hivatkozva állítja, hogy a romániai magyarság 80 százaléka nem akar újabb pártot, nem ért egyet a magyar közösség megosztásával. Ezekrõl mi a véleménye? - Mindenki a maga lovát dicséri - és ez önmagában így is természetes. Túl azonban az önös pártérdekeken, mégiscsak el kell tudnunk fogadni azt, hogy a sokszínûség, a politikai pluralizmus európai, sõt egyetemes érték. Mifelénk még mindig az a felfogás dívik, hogy csakis mások ellenében, mások puszta létjogának a tagadásával tudjuk megmutatni a saját erõnket. Mi nem valami vagy valakik ellen, hanem valakiért és valamiért: az erdélyi magyarságért, magyar közösségünk jövõjéért szervezkedünk - és ennek érdekében nem legyõzni, hanem meggyõzni akarjuk a másikat. Egy olyan idõszakban, melyben a tényleges megosztás már olyan mértékeket öltött, hogy erdélyi közösségünknek több mint a fele már el sem megy szavazni, vagy netalán román pártokra voksol - ebben a helyzetben végre már vegyük észre, hogy olyan plurális összefogásra van szükség, mely még azokat is megmozdítja, akik eddig távolmaradásukkal jelezték, hogy megundorodtak a politikától, elkeseredésükben pedig másokra hagyták, hogy sorsukról döntsenek. Az újfajta összefogás nemzeti korparancs, mely nélkül sem autonómia, sem magyar jövõ nem képzelhetõ el Erdélyben. Ennek céljából mindenkivel a közös nevezõ megtalálására törekszünk. - A legvehemensebben az RMDSZ bírálja az erdélyi néppárt létrejöttét. Hogyan kommentálja például európai parlamenti képviselõtársa, Winkler Gyula napokban tett kijelentését, miszerint az új alakulat alapítói veszélyeztetik az erdélyi magyarság egységét, és a közösség bukaresti parlamenti képviseletének felszámolásán dolgoznak? - Winkler Gyula képviselõtársamnak joga van ehhez a véleményéhez, tiszteletben tartjuk az álláspontját, és reméljük, õ is tiszteletben fogja tartani, hogy nekünk errõl egészen más az elképzelésünk. Megítélésem szerint csakis így alakulhat ki a párbeszéd, amire oly nagy szüksége van az erdélyi magyarságnak. Az egészséges, építõ párbeszédre éppen azért van szükség, mert bukaresti parlamenti jelenlétünk, nem kevésbé pedig az önkormányzati, valamint európai képviseletünk is mindannyiunk közös érdeke. Legyenek bármely párt prominensei, nem a politikusok jövõje a lényeges, hanem az erdélyi magyarok szülõföldön való megmaradása és nemzeti jövõje. Ezért kell különbséget tennünk a pártegység és a nemzeti egység között. �?s ezért kell kiindulópontként elfogadnunk, hogy a politikai képviselet nem az önérdek terepe, hanem a köz szolgálatának a kérdése. Nem a politikusoknak kell gazdagodniuk, hanem a közösségnek kellene gyarapodnia. - Már a pártbejegyzés elõtt tapasztalható politikai iszapbirkózás is azt sejteti, hogy a három erdélyi magyar alakulat között nem lesz zökkenõmentes a kapcsolat, holott például a jövõ évi romániai törvényhozási választásokra való tekintettel elengedhetetlennek tûnik az együttmûködés. Milyen konkrét formáját és lehetõségét látja annak, hogy létrejöjjön az összefogás a magyar szervezetek között a parlamenti jelenlét megõrzése érdekében? - �?n a helyhatósági választásokat sem hagynám ki, sõt véleményem szerint elsõsorban ezekre kellene figyelnünk, hiszen a legtöbb, a mindennapjainkat legközvetlenebbül érintõ döntést éppen az önkormányzatokban hozzák meg. Ami pedig az együttmûködést illeti, nem kell feltalálnunk a magyarviaszt van erre is megoldás, csupán az erdélyi magyar közösségen belül már a kilencvenes évek eleje óta megfogalmazott elvárásnak kell eleget tennünk. Javaslatom a következõ: 2011 õszén népszámlálás lesz Romániában. Némi költséggel és többletmunkával ezzel párhuzamosan össze tudjuk állítani az erdélyi magyar választók jegyzékét, egyfajta erdélyi magyar nemzeti regisztert. Majd miután megszámláltattunk szervezzünk az erdélyi magyarság kebelében elõválasztásokat, amelynek rendjén az emberek eldönthetik, hogy kiket is látnának szívesen képviselõikként. Az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már az önkormányzati választásokon indítson közös listát. Ezt nyugodt szívvel tudnám magyar modellként elfogadásra ajánlani. Délvidéken tavaly léptettek életbe egy ilyen rendszert, mely ha nem is nevezhetõ tökéletesnek, de mûködõképes volt. Amúgy az ún. belsõ választások sajnálatosan meghiúsított, eredeti elképzeléséhez való visszatérésrõl is beszélhetünk. A magyar modell két lehetséges pozitív hozadékát emelném ki: egy ilyen elõvéleményezett közös lista jelentõsebb számban megmozdítaná az embereket, másrészt a választási kampányban nem kiáltanának egymásra kígyót-békát a pártok és a jelöltek, hiszen közös munkára készülnek. Tehát a politikai sokszínûségünket is megõriznénk, és az erõs, egységes képviselet elve sem sérülne. Könnyû elképzelni, hogy amennyiben ténylegesen módosulni fognak a választási törvények, és - példának okáért - a polgármestereket az elsõ körben, egyszerû többséggel fogjuk megválasztani, összefogásunk milyen sok helyet biztosítana számunkra. Például visszanyerhetnénk Marosvásárhelyt, és jó eséllyel több elöljárót választhatnánk magunknak, mint amennyivel jelenleg együttvéve az RMDSZ és az MPP rendelkezik. Ráadásul az önkormányzati választásokon a koalíciókra érvényes magasabb küszöb megugrása sem jelentene problémát, azt még egy húszszázalékos lakossági arány esetében is könynyedén teljesíteni tudnánk; következésképpen tervünk megvalósításához semmi más, csak kellõ politikai akarat szükségeltetik. Mindezeket szem elõtt tartva, arra kérem a felelõsen gondolkodó politikai szereplõket, hogy fontolják meg javaslatomat, mert ez az erdélyi magyarok érdekét szolgálná. A törvényhozási választásokra is van konkrét elgondolásunk, ám elõbb azt kell látnunk, hogy az érdemi összefogásra megvan-e a szükséges közakarat. - Megakadályozhatja-e a politikai összefogást az EMNT és az RMDSZ között az elmúlt idõszakban 2011. május 7.Tõkés együttmûködne, de nincs kivelMár a jövõ nyári önkormányzati választásokra együttmûködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tõkés László: elõválasztásokat kezdeményezne a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján közös listát indítana valamennyi magyar párttal. �?tletét mind az RMDSZ, mind az MPP elutasította. Az Európai Parlament egyik alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges támogató aláírások benyújtása után a Krónikának elmondta, hogy az új párt az erdélyi magyarok politikai eszköze kíván lenni. A romániai magyarság megmaradásához elengedhetetlen az önrendelkezés kivívása, de ennek kimunkálásához új eszközre is szükség van, ez pedig egy hatékony, kis költségvetésû, modern és európai néppárt lehet - szögezte le, hozzátéve, hogy az EMNP a legmodernebb párt lesz Romániában. A sokszínûség, a politikai pluralizmus európai, sõt, egyetemes érték - felelte arra a felvetésre, hogy a romániai magyarság érdekeit e pillanatban már két politikai formáció is képviseli. Olyan idõszakban, amikor az erdélyi közösség rendkívüli mértékben megosztott, több mint fele már el sem megy szavazni, vagy netán román pártokra voksol, olyan plurális összefogásra van szükség, amely még azokat is megmozdítja, akik eddig távolmaradásukkal jelezték, hogy megundorodtak a politikától - vallja a politikus, aki szerint az újfajta összefogás nemzeti korparancs, nélküle sem autonómia, sem magyar jövõ nem képzelhetõ el Erdélyben. Ennek céljából mindenkivel a közös nevezõ megtalálására törekszünk - fûzte hozzá. A romániai magyar elõválasztásokat a 2011 õszén tartandó romániai népszámlálás utánra idõzítené Tõkés, aki szerint fontos a parlamenti jelenlét, de ez nem minden. Törvényi garanciákra, törvénysértés esetén érvényesíthetõ szankciókra, illetve önálló intézményrendszerre van szükségünk, de arról sem szabad megfeledkezniük a romániai magyaroknak, hogy õk maguk is sokat tudnak tenni saját sorsuk jobbra fordításáért. Autonómiát csak önigazgatásra képes közösség tudhat kivívni magának. Téves az az álláspont, hogy a mi gondjainkat majd Bukarestben fogják megoldani - szögezte le. Tõkés nem gondolja komolyan a javaslatát, csak nagy elveket pufogtat hiszen az általa vezetett csoportosulás nem kívánt részt venni az RMDSZ által korábban szervezett elõválasztásokon - jelentette ki Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára, emlékeztetve arra, hogy az RMDSZ huszonegy éven át szervezett elõválasztást, amelyen megmérethették magukat a platformok, az ifjúsági szervezetek, bárki, aki ezt akarta. Tõkés számára ez nem volt fontos, amíg az RMDSZ javasolta, sõt, féltek a megmérettetéstõl, nem vállalták a közös listát. �?s ha most közös listát akarnak, akkor miért alapítanak új pártot? - kérdezte. Szász Jenõ, az MPP elnöke más érvekkel utasította el az ajánlatot: szerinte az önkormányzati választás önmagában is elõválasztást jelent, és alkalmas lehetõség annak felmérésére, hogy az RMDSZ, az MPP és a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt között milyenek az erõviszonyok, amelyek alapján majd a parlamenti választásokra készülhetnek. Megismételte azt a korábbi felvetését is, hogy az önkormányzati választásokon az RMDSZ jelöltjeivel szemben úgynevezett nemzeti alternatívát kellene felállítani, amely meglátása szerint az MPP, az EMNT (vagy EMNP) és a SZNT által indítandó közös jelölteket jelentené. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 9.RMDSZ, MPP - nem akarnak elõválasztásokatElutasítják az erdélyi magyar politikai szervezetek vezetõi Tõkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének azon javaslatát, hogy az erdélyi magyar politikai préri résztvevõi közös elõválasztásokon döntsenek a jövõ évi önkormányzati választások jelöltjeirõl. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyenesen komolytalannak minõsítette az EP-alelnök lapunknak adott nyilatkozatát, míg Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy nyilatkozott, értelmetlen és tét nélküli az elõválasztás. Kelemen Hunor a Krónikának úgy nyilatkozott, nem foglalkoznak azzal, amit az EMNT képviselõi a sajtón keresztül üzennek, hiszen az komolytalan. Az RMDSZ 2008-ig rendszeresen szervezett belsõ általános és elektoros elõválasztásokat, van ebben gyakorlatunk, sok esetben hasznosnak bizonyult, azonban amikor 2008-ban megjelent Szász Jenõ versenypártja, már nem láttuk értelmét - emlékeztetett a szövetségi elnök. Hozzáfûzte, nem hisz az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselõinek, szerinte ugyanis Tõkés László javaslata és a bejegyzés elõtt álló párt képviselõinek nyilatkozatai ellentmondanak egymásnak. Amikor új pártot jegyeznek be és képviselõik hangoztatják, hogy megméretik magukat az önkormányzati választásokon, nem tudom eldönteni, hogy nekik higgyek vagy a vezetõjüknek - nyilatkozta Kelemen Hunor. Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára eközben úgy véli, Tõkés László javaslata csak kommunikációs trükk, szerinte az EMNT elnöke nem akar elõválasztásokat. Szerinte a javaslat komolytalanságát az is jelzi, hogy korábban a Tõkés vezette politikai platformok nem voltak hajlandók részt venni az RMDSZ szervezte belsõ elõválasztásokon. Az erdélyi magyar elõválasztás ötletéért Szász Jenõ MPP-elnök sem rajong. Nem látom értelmét az önkormányzati választásokat megelõzõ elõválasztásoknak, tét nélkülinek érzem, ezzel nem lehet motiválni a választókat - nyilatkozta a Krónikának a polgári alakulat vezetõje. Hozzátette: az elõválasztásokat önmagában nem tartja rossz ötletnek, de szerinte erre nem az önkormányzati, hanem a parlamenti választások elõtt lenne szükség. A MPP elnöke szerint azonban ebben az esetben sem kell külön elõválasztásokat tartani, hanem az önkormányzati választásokat kell a parlamenti választások elõválasztásának tekinteni. Az önkormányzati választásokon kétpólusú rendszert látok jónak, ahol az RMDSZ a baloldali párt, és vele szemben indul a Magyar Polgári Pártból, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsból és a Székely Nemzeti Tanácsból álló nemzeti alternatíva. Nem hagynám annyiban az RMDSZ húszéves csõdpolitikáját - nyilatkozta Szász. Hozzáfûzte, akkor lenne teljes az erdélyi magyar rendszerváltozás ha a nemzeti oldal képviselõi a gyõztes önkormányzati választásokat követõen a parlamentbe is bejutnának. Krónika (Kolozsvár) 2011. május 9.Versengés kényszerhelyzetekkelAz új romániai magyar politikai erõ, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyeztetése érdekében, a támogató aláírások bírósági benyújtásának pillanata új idõszak kezdetét jelenti a romániai magyar politikában. Olyan új idõszak rajtolt, amelyben, mint még eddig soha, a versengésre tevõdik át a hangsúly. A Tõkés László által alapítandó néppárt hivatalos bejegyzési kísérletének, illetve folyamatának sorsát nehéz megjósolni, de tény, hogy az aláírások összegyûjtése nem jelentett gondot az új párt létrehozásán fáradozóknak. Sõt, némi meglepetésként gördülékenyen, különösebb botrányba torkolló akadályoztatások nélkül szerezték meg a csaknem 30 ezer aláírást - legalábbis az indítványozók nyilatkozatai szerint. Mindez azt vetíti elõre, hogy az RMDSZ nem kívánja nyíltan, közvetlenül megakadályozni az új párt bejegyzését, ugyanis ebbõl a háborúból a szövetség önmaga is vesztesként kerülne ki még akkor is, ha jogi eszközökkel sikeresen meg tudná akadályozni az új párt létrejöttét. Amennyiben valóban talpra állhat és elkezdi mûködését a Tõkés László és a Fidesz által óhajtott új jobboldali erdélyi szatelitpárt, akkor ez bizonyos kényszerhelyzetek megkövesedését jelenti a politikai küzdelemben résztvevõ felek számára. Elsõsorban az RMDSZ-nek kell szembesülnie ilyen kényszerhelyzettel, hiszen az új párt megjelenése arra ítéli az érdekvédelmi szövetséget, hogy a végsõkig kitartson jelenlegi fõ kormányzó partnere, a Demokrata Liberális Párt mellett. Ez azt jelenti, hogy az RMDSZ-nek mindent el kell követnie azért, hogy kormányon maradjon a 2012-es õszi parlamenti választásokig, és ezt lehetõleg úgy kell megtennie, hogy minimálisra csökkentse az ebbõl adódó népszerûségveszteséget. Ilyen veszteségnek a veszélye fõként akkor merül fel, ha a koalíciós partnerek immár sokadszorra megszegik adott szavukat, és a kisebbségi törvénytervezet az idén sem válik hatályos jogszabállyá. Ebben az esetben az RMDSZ-nek olyan, már-már lehetetlen kommunikációs mutatványt kell végrehajtania, hogy választói elõtt elfogadtassa az újabb kudarcot, ugyanakkor olyan remény perspektíváját kell felvázolnia, amely elfogadhatóan megindokolja a kormányon való maradás szükségességét. Az új párt megjelenése esetén az ellenzékbe vonulás egyelõre kész öngyilkosság az RMDSZ számára, amelynek jelenlegi és egyedüli legstabilabb partnere a PDL. Ennek a partnernek az elvesztése most azért kockázatos, mert egyelõre az ellenzéki pártoknak nincs szükségük a koalíciók stabilitásának biztosítására szakosodott RMDSZ-re. Az ellenzéki pártszövetségnek több mint 50 százalékos a támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint, így a Szociál-Liberális Unió (USL) nem állna szóba komolyan az RMDSZ-szel az ellenzéki vezérek szirénhangjai dacára sem. Az USL számára jelenleg az RMDSZ pusztán egyetlen cél miatt fontos, éspedig azért, hogy a szövetség buktassa meg a jelenlegi kormányt, viszont ezért a szolgálatáért túl keveset ajánlana, hiszen az ellenzék koalíciója egyelõre stabil, és esetleges kormányra kerülésük esetében semmi szükségük nincs még egy újabb partnerre, hiszen már az USL alkotta három párt viszonya sem felhõtlen. Az RMDSZ kényszerhelyzetébõl eredõ mozgástér szélessége tehát elsõsorban a kisebbségi törvénytervezet elfogadásától függ, valamint attól, hogy a román belpolitikában miként alakulnak az erõviszonyok. Nem kizárt ugyanis, hogy újabb román pártok is megalakulnak a közeljövõben, ami a szavazatok felaprózódásához vezet, ebben az esetben az RMDSZ szerepe ismét felértékelõdhet. Az Erdélyi Magyar Néppárt lehetõségeit korlátozza, hogy az új párt körül egyelõre olyan politikusok sürögnek-forognak, akik korábban már szerepet vállaltak a romániai magyar közéletben. Arcukat jól ismerik a választók, akik azt is tudják, hogy mit tettek le az asztalra, vagy éppen mit mulasztottak el megtenni. Így a néppárt elõnyt kovácsolhat új politikai erõ mivoltából, és friss lendülettel indulhat neki a küzdelemnek, de az eddig látható politikusoknak a politikai értelemben vett elhasználódottsága egyelõre alaposan megkérdõjelezi sikerüket. A néppárt tehát csak akkor fog tudni nagyot robbantani a romániai magyar belpolitikában, ha olyan új személyeket lesz képes felmutatni, akik valóban ismeretlenek, ám kiemelkedõ tehetségük meg erõs vágyuk képessé teszi õket a politikai pálya bejárására. Egyelõre nagy kérdés, hogy a Fidesz támogatása elégséges-e ahhoz, hogy eddig rejtõzködõ fiatal tehetséges erdélyi magyar politikai elit bukkanjon fel a néppárt kötelékében, ha egyáltalán létezik ilyen. Az új párt megjelenésével legtöbbet a Magyar Polgári Párt (MPP) fog veszíteni, hiszen ez az alakulat a jelenlegi vezetésével a névtelenségbe süllyedhet, és az önkormányzati választásokon féltucatnyi településpárttá töpörödhet, elveszítve a mostani, székelyföldi regionális párti nimbuszát, ami egyelõre még figyelemre méltó partnerré teszi. Az önkormányzati választások elõtt kevésbé valószínû, hogy a három fél szövetkezzen egymással. Sem a Tõkés László által javasolt elõválasztások, sem a Szász Jenõ által indítványozott nemzeti alternatíva mögött nincs olyan kölcsönös, közös érdektér a politikai logika szerint, ami valós kovásza lehetne valamilyen fajta együttmûködés kialakulásának. Így a jövõ nyári önkormányzati választásokig kegyetlen és kemény versengésre számíthatunk, amennyiben valóban új szereplõvel gazdagodik a romániai magyar pártpaletta. BORB�?LY TAMÁS Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 10.Az EMNP bejegyzését véleményezik a romániai magyar pártokHivatalosan is elindította a bejegyzési procedúrát az Erdélyi Magyar Néppárt. Ha a bukaresti törvényszék nem talál kivetnivalót az új párt alapító dokumentumaiban a 2012-es választási évben várhatóan három magyar párt fog versengeni az erdélyi magyarok szavazataiért. Alacsony költségvetésû, emberközeli, hatékony néppártot kívánunk létrehozni, amelynek célja az erdélyi magyar közösség különbözõ autonómia formáinak az elérése. - így mutatta be az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) Bukarestben az ideiglenes elnök. A pártalapításról a Tõkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács döntött decemberi országos küldött gyûlésén. A kezdeményezõ bizottság két hónap alatt gyûjtött össze ehhez 30.000 támogató aláírást az ország 19 megyéjébõl és Bukarestbõl, túlteljesítve a szigorú magyar párttörvény szigorú aláírásait. Az EMNP székhelye Kolozsváron lesz és azokat akarja megszólítani, akiket nyerészkedõ, hataloméhes politikusok fordítottak el a közélettõl. Az EMNP védnöke Tõkés László azt javasolja, hogy az õszi népszámlálást kihasználva készítsék el az erdélyi magyarság saját választói névjegyzékét, amelynek alapján megszervezhetik a belsõ választásokat, így támogatottságuk ismeretében már a helyhatósági választásokon is közös listát indíthatnak a magyar pártok. Tõkés László szerint ugyanis a pluralizmus és az összefogás nem zárja ki egymást, mindkettõre szüksége van az erdélyi magyarságnak ahhoz, hogy szülõföldjén megmaradjon és jövõt építhessen. Duna Tv, Heti Hírmondó Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
